• Akos

Vegán sportolók, avagy leszámolás a fehérjekultusszal

Updated: May 20, 2019

Amikor valaki nem eszik húst, az első kérdés, amit mindig mindenkitől megkap: “de honnan veszed a szükséges fehérjét?” Erre persze ő visszakérdezhet: “és te, honnan veszed a szükséges vitamint, ásványi anyagokat, enzimeket, rostot…?” :) A fehérjekultusz, főleg az állati eredetű fehérje kultusza, amiben élünk, egy mesterségesen generált hitrendszer, ami ráadásul bizonyítottan téves is. Lássuk csak!


Megjegyzés: Nem vagyok orvos, sem táplálkozási tanácsadó! Az itt felsorolt módszerek nem minősülnek tanácsadásnak, személyes tapasztalataimról szólnak! Aki kipróbálja, saját felelősségre teszi!


Na, szóval: a fehérjéről azt tanítják, hogy a test ebből épül fel, vagyis a tömeg (és nem zsírtömeg) növeléséhez van rá szükség. OK, de mennyi kell belőle?


Az általános (mindenevő) étrend tele van állati fehérjével és zsírral, ennek megfelelően lett a “szükséges napi bevitel” kialakítva. Vagyis, hogy megfeleljen a húsipar, tejipar által diktált, az agyunkba már belemosott étrendnek. A szakirodalom szerinti szükséges napi fehérjebevitel 10-35% (forrástól függően), vagyis, a bevitt kalória 10-30%-a kell, hogy fehérje legyen. Egyesek szerint még ennél is több fehérje kell az embernek.


De vizsgáljuk meg ezt egy kicsit! Először nézzük meg, hogy az ember élete során melyik időszakban ér el (százalékosan) a legnagyobb tömegnövekedést! Bizony, a csecsemőkorban, amikor hat hónap alatt lényegében megduplázza a testtömegét. És mi az egyetlen tápláléka (ha szerencsés)? Az anyatej. Emberi(!!!) anyatej! Ennek fehérjetartalma pedig 1-1,3%.


Szóval ha:

- 1-1,3% fehérjét fogyaszt a baba

- és fél év alatt duplázza a testtömegét,

- ami fehérjéből épül fel, akkor logikus következtetés, hogy

ennél több fehérjére nem nagyon lehet szükség.


Ez pedig teljességgel egybevág az ember gyümölcscentrikus étrendjével. A gyümölcsök ugyanis alacsony zsír- és fehérjetartalmú ételek, viszonylag magas szénhidráttartalommal. Ha ehhez hozzáveszünk olyanokat, mint hüvelyesek, olajosmagvak (mindkettőt csak mértékkel), akkor kijön, hogy maximum 10-10% zsír és fehérje, minimum 80% szénhidrát. Ez egy teljes értékű étrend, amely gyümölcs- és zöldségalapú, csak növényi összetevőkből. Nem kenyérre kell gondolni a szénhidrátnál, hanem mondjuk banánra.


Összefoglalva: nem lehet túl kevés fehérjét vagy zsírt fogyasztani! Soha még nem volt olyan ember, aki fehérje- vagy zsír-elégtelenség miatt betegedett volna meg. Ezzel ellentétben, a társadalom fele ezek túladagolása miatt beteg, de erről senki nem beszél.


Növényi étrend. És működik?


Nos, van egy kis összeállításunk sportolókról, akik kiemelkedő teljesítményüket akkor érték el, amikor már vegán étrenden voltak. Íme:



Serena és Venus Williams. Vegánok 2012 óta. Serena azóta háromszor nyerte meg a US opent.



David Haye - profi ökölvívó. 2014 óta vegán. "Csak mítosz, hogy szükséged van húsra az erőhöz.”



Tia Blanco, hullámlovas. Vegán. Kétszeres világbajnok (2015-16).



Carl Lewis, 9-szeres olimpiai aranyérmes. Már akkor is vegán volt.



Kendrick Farris, súlyemelő. 2014 óta vegán, 2016-ban US csúcsot állított fel.



Nate Diaz. A vegán, aki megverte Conor McGregort. "Ha valami, akkor a hús lelassít.”



Jermain Defoe. Visszavonulás helyett vegán lett. Így jobban bírja.



David Meyer, harcművész. 2000 óta vegán. Azóta 7-szeres világbajnoki aranyérmes..



Murray Rose, ausztrál úszó (középen) (1939-2012). Vegán (már akkor!!!), négyszeres olimpiai bajnok, többszörös világcsúcstartó.



Patrik Baboumian. 2011 óta vegán, azóta három világcsúcsot döntött meg.



Lewis Hamilton, F1 világbajnok. Vegán. "A kegyetlenség szörnyű, és én ezt nem akarom támogatni.”



Wim Hof, "A Jégember". 14 éves kora óta vegetárius, azóta sokszoros Guinness rekord tartó.



Scott Jurek, ultramaraton-futó. 1997 óta vegán. Azóta egy csomó versenyt nyert: Sparthatlon (Athén - Spárta 246km) három egymást követő évben (2006-2008)... és hasonlók.

17 views

©2019 Annyira egyszerű blog.