• Akos

Miért jobb táplálkozni mint csupán étkezni?

Updated: Nov 12, 2019

A táplálkozásnak 3+1 követelménye van:

  1. az éhség csillapítása

  2. szükséges anyagok (energia, vitaminok, ásványi anyagok, stb.) bevitele

  3. ízélmény

+1. fontos, hogy az előző háromból ne lépjünk ki, vagyis ne együnk feleslegeset, nem finomat és károsat.


Megjegyzés: Nem vagyok orvos, papíron még táplálkozási tanácsadó sem! Az itt felsorolt módszerek nem minősülnek tanácsadásnak, személyes tapasztalataimról szólnak! Aki kipróbálja, saját felelősségre teszi!


Az élet ma az étel körül forog. Gondolj csak bele! Ha kimarad egy étkezés a megszokott napirendből, az emberek magukon kívül vannak. Amikor összejön a család, kétszer olyan sok és háromszorannyiféle étel van, mint normálisan. Az emberek többségének kell a két-három fogás. Mert az jár.

Ünnepekkor bezabálunk, mert akkor ünnepi étel is van, ami nemcsak finomabb, hanem több is, mint máskor. Szülinapra torta van, ami egyébként a legcsekélyebb józan ésszel is nyilvánvalóan egészségtelen dolog. Ha vendégségbe megyünk, illik sütit vinni, üdítőt vinni, alkoholt vinni. Ajándékként mindig tökéletes egy doboz bonbon vagy egy üveg viszki vagy bor. Amikor emberek találkoznak, mi van: “de rég láttalak, gyere, együnk egy pizzát!” Valaki meghal, halotti tor. Elmegyünk moziba vagy meccsre, ahol nézni kell, de mi eszünk hozzá.

A reklámok fele ételt hirdet! Olcsó ételt, menő ételt, elegáns ételt, egészséges ételt, energiadús ételt, finom ételt… Nem ragozom tovább, azt hiszem, érthető.

Az pedig, hogy a nyugati társadalmakban az életkor előrehaladtával az ember testtömege folyamatosan nő, talán nem is meglepő.


Az ember étkezése


Az étkezés a táplálkozás 3+1 funkciójából csak kettővel foglalkozik, az éhség csillapításával és az ízélménnyel. Általában a legkevésvé sem foglalkozik a szükséges tápanyagokkal és az azokon felüli szemét bevitelének elkerülésével. Mert “finom”.

Az emberiségnek van két óriási tévedése az élelmiszerek kapcsán.

Azt gondoljuk, hogy — következtetve a “mindenevőségből” — amit fel tudunk dolgozni olyanra, hogy nagyjából el bírjuk rágni és finommá tudjuk tenni az ízét, az nekünk való táplálék.Azt gondoljuk, hogy ha megkívánunk egy ételt, akkor arra szükségünk van, vagyis a táplálék megválasztása racionálisan működik bennünk.

Miután egy gyereknek adnak húst, tejterméket, cukrot, finompékárut, amik mindegyike függőséget okoz(!), nem várhatjuk el, hogy a szükséges táplálékot választó mechanizmusa tökéletesen működjön. Nem fog. A nyers vegánokban (akik csak olyan növényi táplálékot fogyasztanak, ami nem esett át hőkezelésen), ez a képesség egy idő után újra megjelenik, de aki eszik főtt ételt, abban nem.

Jogos a kérdés: ha ez mind nem való nekünk, akkor mi való?


Az ember táplálkozása


A táplálkozás annyiban különbözik az evéstől, étkezéstől, hogy elsődlegesen azt veszi figyelembe, amire szükség van (az illető hite és tudása szerint), nem pedig csak azt, hogy “finom”. A bevezetőben említett 3+1 szempont között szerepel az ízélmény, és ez a táplálkozásban is szerepet kap, viszont az étkezéssel szemben itt mind a négy szempont megjelenik. Az éhség csillapításán és az ízélményen felül az is, hogy a test számára szükséges anyagokat bevigyük, és az is, hogy olyat ne pakoljunk magunkba, ami kárt tesz.


Mi az ember természetes tápláléka?


Következzen egy hosszabb idézet egy több mint száz évvel ezelőtt írott könyvből, amely kifejti ennek a témának jelentős részét. “Hogy megállapítsuk természetes táplálékunkat, először fordítsuk figyelmünket azokra a szerveinkre, amelyek közreműködnek a táplálék feldolgozásában és megemésztésében, vagyis a fogakra és az emésztőcsatornára; az érzékszervek természetes működésére, ami az állatokat az élelemhez odavezeti; és az ivadékok táplálására.


A fogak vizsgálata


Húsevő állatoknál azt látjuk, hogy a metszőfogak fejletlenek, de a szemfogak meglepően hosszúak, simák és hegyesek, hogy meg tudja ragadni a prédát. A zápfogak is hegyesek, de ezek a hegyek nem érnek össze, hanem szorosan egymás mellett vannak, így alkalmasak izomrostok szétdarabolására.

Növényevőknél a metszőfogak igen fejlettek, a szemfogak satnyák (bár esetenként fegyverré alakultak, például elefántoknál), a zápfogak széles tetejűek és csak az oldalukon van zománc.

A gyümölcsevőknél minden fog nagyjából ugyanolyan magas. A metszőfogak kissé kiállóak, kúposak és tompák (általában nem préda megragadása, hanem erőkifejtés a céljuk). A zápfogak széles tetejűek, a tetejükön is zománcosak, így védve meg az oldalirányú mozgásuk okozta kopástól, de nem hegyesek, mint a húst rágókénál.

A mindenevőknél azonban, amilyen például a medve, a metszőfogak a növényevőkére hasonlítanak, a szemfogak a húsevőkéhez, a zápfogak pedig egyaránt hegyesek és széles tetejűek, hogy kettős funkciót tudjanak ellátni.

Ha most megvizsgáljuk az ember fogazatát, azt tapasztalhatjuk, hogy sem a húsevő sem a növényevő, sem a mindenevő fogazathoz nem hasonlít. Viszont pontosan megegyezik a gyümölcsevőkével. Az ésszerű következtetés tehát, hogy az ember egy gyümölcsevő állat.


Az emésztőcsatorna vizsgálata


Az emésztőcsatorna vizsgálatakor azt állapíthatjuk meg, hogy ragadozóknál a belek hossza a testhossz 3-5-szöröse (a szájtól a végbélig mérve a testhosszt); a gyomruk pedig szinte gömbölyű. A növényevők bélrendszere testük hosszának 20-28-szorosa, gyomruk pedig kiterjedtebb és összetettebb felépítésű. A gyümölcsevők beleinek hossza testük 10-12-szeresét teszik ki. Gyomruk valamivel szélesebb, mint a húsevőké, és a nyombélben folytatódik, ami egy második gyomor szerepét tölti be.

Pontosan ezt a felépítést találjuk az embernél, noha az anatómia azt mondja, hogy az ember beleinek hossza testének 3-5-szöröse — elkövetve azonban azt a hibát, hogy a testhosszt a fejtetőtől a talpig méri, ahelyett, hogy a szájtól a végbélig mérné. Tehát megint arra következtethetünk, hogy az ember minden valószínűség szerint gyümölcsevő állat.


Az érzékszervek vizsgálata


Az érzékszervek természetes működését vizsgálva — arra összpontosítva, hogy megmutassák, mi a megfelelő táplálék — amelyek segítségével az állat megtalálja az ételt, azt találjuk, hogy amikor egy ragadozó megpillantja a zsákmányt, annyira felpörög, hogy a szemei csillogni kezdenek. Bátran elmarja zsákmányát, és mohón lefetyeli az ömlő vért. Épp ellenkező a helyzet a növényevőknél, ők a természetes táplálékukhoz hozzá sem érnek, ha az egy csepp vérrel is szennyezett. Látó és szaglószerveik füvekhez és más növényekhez vezetik őket, amelyeket élvezettel fogyasztanak. Gyümölcsevőknél hasonló a helyzet, azt láthatjuk, hogy érzékszerveik mindig a fák és földek gyümölcseihez vezetik őket.



Az ember minden rasszánál azt találjuk, hogy szagló-, halló- és látószerveik sosem vezették őket állatokat mészárolni. Ellenkezőleg, még a látványát sem bírják az ilyen gyilkolásnak. A vágóhidakat mindig is a városokon kívül volt tanácsos elhelyezni; az ember gyakran rendeletekkel szabályozza a szállított hús eltakarását. Tekinthető-e vajon természetes tápláléknak a hús, ha az ember szeme és orra annyira ellene van, hacsak nem téveszti meg ezeket fűszerekkel, sóval, cukorral? Ezzel szemben milyen finomnak találjuk a gyümöncsök illatát, és gyakran már a látványuktól is összefut a nyál a szánkban! Megfigyelhető, hogy bizonyos gyökerek és gabonák szintén számunkra kívánatos illattal és ízzel rendelkeznek, még akár teljesen nyers, feldolgozatlan állapotban is.

Következésképp ezekből a megfigyelésekből ismét arra jutunk, hogy az ember eredetileg gyümölcsevő állatnak készült.


A kicsinyek táplálásának vizsgálata


Az utódok táplálásának vizsgálatakor azt találjuk, hogy az újszülöttek tápláléka minden kétséget kizáróan a tej. A mellekben nem termelődhet bőséges tej, ha az anya nem fogyaszt elegendő gyümölcsöt, zöldséget és gabonát, ami a természetes tápláléka.” (Shri Yukteshwar — A szent tudomány, The Holy Science, 1894.)

19 views

©2019 Annyira egyszerű blog.